Ahogy a mesében. Csodálatos nagy hópelyhek szállnak alá az égből. Nem süvített a szél, nem tombolt a vihar, csak halkan, csendben, puhán hull a hó. Magam sem mertem megszólalni csak némán néztem és reménykedtem, hogy sokáig tudom még csodálni.
A sípálya felé, mintha sokkal kevesebb lett a hóból és itt már gyengült is a havazás, majd szépen elköszönt tőlünk arra a napra.