Püspöki kastély – Fertőrákos

Alapvetően fertőrákosi vagyok, a családom még mindig ott él. Hetente többször megyek hozzájuk és a falun mindig csak átmegyek. A falu elején a Kőfejtő mellett is csak elsuhanok, mondjuk jó ideje nem látogatható, így nem is tudnék másképp tenni.Vasárnap pedig a Kastély kéményén megláttam a gólyákat, így megálltam lefotózni. Aztán gondoltam, hogy megnézem, hogy látogatható-e a Kastély. Szerencsém volt, este hatig körbe lehet járni vezetéssel és anélkül is. Megkértem az Öcsémet, hogy délutáni programként járjuk már végig. Azonnal szembesültünk a ténnyel, ami szerintem sokak észrevétele volt már, aki gyerekkorban néztek meg valamit, aztán sokkal később felnőttként is: Szóval a Kastély összement 🙂 Valahogy minden tér kisebbnek tűnt, mint régen.

A Püspöki Kastély a Fő utcáról így néz ki. Sajnos tele vezetékekkel és táblákkal. Nem tudtam igazán ideális képet készíteni.

Gondoltam jó lenne néhány sor ide a épület történetét illetően így a wikipediából kölcsön vettem: A fertőrákosi püspöki kastély (utolsó nagy építtetőjéről nevezik Zichy-kastélynak is) egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. Erkélyes homlokzata háromszög rrmozatos. Dísztermét és kápolnáját barokk faliképek ékesítik, két szobáját pedig rokokóstukkók. A kastély alapvetően a győri püspökök nyári rezidenciája volt, de Győr török megszállásának idején állandó székhelyül is szolgál.Az emeleti nagyterem tükörboltozatának freskóján a hét szabad művészet allegorikus nőalakjai hódolnak a Teremtőnek. A rokokó füzéres keretelésben négy grisaille: Pallasz Athene (tudomány), Hesztia (háziasság), Vulán (ipar) és Hermész (kereskedelem)

Sajnálatos módon rengeteg dátummal megjelölt repedés van a falakon.

Rokokó stukkók

Barokk faliképek

Bár az épület eredeti berendezése nem maradt meg, ám számos helyiségében az eredeti rokokó kályhák láthatók, amelyeket Magner Károly (1732-1790), kiemelkedő győri fazekasmester készített 1760 és 1790 között.

A két szintet átfogó belmagasságú házikápolna az északkeleti szárny déli végében kapott helyet. Felső részébe a két keskenyebb falon ablakok nyílnak az emeleti folyosókról

A szinte teljesen üres kastély még bútorok nélkül is csodás. A kedvenc képem:

Kiállítás látható most a termekben Madarassy István, szobrász és ötvös munkáiból.

A palotakertről nem készítettem képet csak a körülvevő falról, viszont a palotapincéről sikerült két képet is készíteni.

Természetesen lehetnek tévedések ebben a kis beszámolóban, csak gondoltam megosztom Veletek falunk szépségét, ami mellett hajlamosak vagyunk csak úgy elmenni.